| |
Szervezeti és Működési Szabályzat
2008.04.23. 08:15:33
Cégénydányád Önkormányzat Képviselőtestületének
8 igen szavazatával hozott
5./2008. (IV.03.)
RENDELETE
Cégénydányád Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
I. fejezet
PREAMBULUM
Cégénydányád településről " Cege " település névvel, mint monostor székhelye már a XIII. századból maradtak fent írásos emlékek. 1912-ben Cégény és Dányád községekből olvadt össze, és kapta a ma is használt nevét. A település Fehérgyarmat és Gyügye települések közé ékelődött be a Szamos háton, a Szamos jobb folyó partján. A település nevezetessége a Kölcsey Kende Kúria. A Kende kastély és parkja tette híressé a települést, amely ma már védett természeti érték. A park kialakítása 1867-ben alakult ki, amelynek jellegzetes fája az óriás platán, amelynek törzskerülete 460 cm, korona átmérője 45 m.
A település 690 és 710 fős lélekszám között ingadozik az utóbbi időben.
Irányítószáma 4732.
A településen az úthálózat 96 %-ban por mentesítve lett.
Infrastruktúrája: vezetékes ivóvíz hálózat, villany, vezetékes gázhálózat, telefon, Internet, Teleház, Kábel TV hálózat kiépített.
Cégénydányád, és Gyügye települések alapfokú orvosi körzetet működtetnek Cégénydányád székhellyel, vállalkozó családorvossal. Cégénydányád, Gyügye, Szamosújlak önkormányzati és közigazgatási feladatát Cégénydányád székhellyel Cégénydányád, Gyügye, Szamosújlak Önkormányzatok Körjegyzősége látja el. Cégénydányád, Gyügye, Szamosújlak, Szamossályi, Hermánszeg Társulási Tanácsban Cégénydányád székhellyel, Szamossályi tagintézménnyel Alsófokú Oktatási Intézményt működtet. Óvodai feladatokat Cégénydányád, Gyügye, Szamosújlak települések látják el társulásban. Alapvető szociális feladatai Cégénydányád Önkormányzat Gondozási Központja útján látja el.
A Cégénydányádi Önkormányzat széles feladat, és hatáskörében eljárva kifejezi a helyi közakaratot, megjeleníti a helyi érdekeket.
Az Önkormányzat lehetősége az önszerveződő helyi hatalom gyakorlás megvalósulása, amelyben a lakosság közvetlenül illetve választott helyi képviselői útján – a törvények keretei között – önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét.
Mindezeket alapul véve, és szem előtt tartva Cégénydányád Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságra törekedve kell hogy intézze a település közügyeit, gondoskodjon közszolgáltatásról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
A Képviselő – testület a fenti elvekkel és célkitűzésekkel összhangban Alkotmány 44/A § /2/ bekezdése az 1990. évi LXV. tv. 16. § ( 1 ), 18. § ( 1 ), valamint az 1994. évi LXIII. tv. 62. §-nak ( 5 ) bekezdése alapján szervezeti és működési szabályzatát ( R ) az alábbiak szerint alkotja meg.
II. fejezet
Általános rendelkezések
1. §
/1/ Az Önkormányzat hivatalos megnevezése:
Cégénydányád Község Önkormányzata – a továbbiakban Önkormányzat –
Székhelye, címe: Cégénydányád, Dózsa Gy. u. 2. 4732.
Hivatala: Cégénydányád, Gyügye, Szamosújlak Önkormányzatok Körjegyzősége
Székhelye és Címe: Cégénydányád, Dózsa Gy. u. 2.
/2/ Az Önkormányzat címere:
A település címerének felső része jelzi a központi hatalmat, mint a Magyar Köztársaság címerében fellelhető jelképek. Az oldaldíszítés megmaradt a település régi címeréből, ami megegyezett a Kende – báró címerének egy részével.
A települése értékes arborétumát jelképezi a címer tetején a három platánlevél. A lakosság megélhetését biztosító mezőgazdaságot jelöli a pajzs zöld színe és a benne elhelyezkedő három szál búzakalász.
A pajzson az ezüst hullámos szalag a településen átfolyó Szamos folyót jelképezi.
/3/ Címerhasználatához a képviselőtestület engedélye szükséges, amennyiben nem Önkormányzat hatásköréhez, feladatához kapcsolódik a címer használata.
/4/ Az Önkormányzat zászlója, fehér selyem alap, középen az Önkormányzat címere.
2. §
/1/ Az Önkormányzat pecsétjét kell használni:
a. a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre
b. önkormányzat kapcsolatait, megállapodásait, szerződéseit rögzítő dokumentumokon
c. az önkormányzat által adományozott kitüntetéseken, okleveleken
3. §
/1/ A polgármester gondoskodik arról, hogy a település a nemzeti és a helyi ünnepeket méltómódon megünnepelhesse.
4. §
/1/ A nemzeti és helyi ünnepeken a Magyar Köztársaság, és az Önkormányzat zászlaját kell használni, melyet az Önkormányzat intézményeinek épületén és az emlékparkban el kell helyezni.
/2/ Az Önkormányzat állampolgárainak halálakor, helyben történő temetésnél a halálesetről való értesüléstől a temetés napjáig a hivatal épületén fekete színű zászlót kell kitenni.
5. §
A település önkormányzati feladatát az alábbi szervek látják el:
- képviselő-testület,
- képviselő-testület állandó, vagy ideiglenes /ad-hoc/ bizottságai,
- önkormányzat társulásai,
- körjegyzőség a körjegyző irányításával,
- önkormányzat intézményei.
6. §
/1/ Az önkormányzat illetékessége Cégénydányád község bel- és külterületére terjed ki.
/2/ Hatásköre az önkormányzati törvényben az eljárást, hatáskört megállapító törvényben, kormányrendeletben, központi államigazgatási szervek által alkotott jogszabályokban, helyi önkormányzati rendeletekben előírt feladatokra terjed ki.
7. §
/1/ A helyi önkormányzat az Ötv. 1.§ /6/ bekezdése szerint vállalkozási tevékenységet folytathat.
/2/ Az /1/ bekezdésben foglalt tevékenységét közvetlen részvétellel, vagy helyi önkormányzati politikával vállalkozásélénkítő, piacgazdaság élénkítő, piacgazdaság barát környezetet teremtve látja el.
/3/ Ha az önkormányzat közvetlen részvétellel vállalkozik, ezt megelőzően szakértői véleményt kér, közgazdasági elemzést végeztet. Szakértői vélemény és közgazdasági elemzés nélkül a napirend nem tárgyalható.
8. §
Önkormányzati döntést hozhat a helyi önkormányzat képviselő-testülete, annak felhatalmazása alapján:
a. bizottsága,
b. a polgármester /alpolgármester/,
c. a helyi népszavazás.
9. §
/1/ A képviselőtestület feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik(het) a megyei önkormányzattal, a megyei tervek helyi érdekkel történő egyeztetése érdekében a szomszédos települések Önkormányzataival.
/2/ Az /1/ bekezdésben foglalt feladatok egyeztetése érdekében a folyamatos – és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a körjegyző feladata.
III. fejezet
Az Önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
10. §
/1/ Az Önkormányzat kötelező feladatai a közszolgáltatások körében az 1990. évi LXV. törvény 8. §-ban meghatározottak szerint.
/2/ A képviselőtestület maga határozza meg a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően az /1/ bekezdésben foglalt feladatokat milyen mértékben és módon látja el.
11. §
/1/ Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell rendelkezni.
/2/ Anyagi lehetőségeihez mérten támogatja a településen működő történelmi egyházakat, az 1988. évi II. tv. szerint alapított társadalmi szervezeteket - amelyek politikai tevékenységeket nem folytatnak – és a helyi alapítványokat.
12. §
Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.
13. §
/1/ A Képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását, így különösen az Ötv. 10.§-ban felsorolt hatásköröket az 1990. évi LXV. tv. 10. §-ban foglaltakat:
a. rendeletalkotás,
b. szervezetének kialakítása, és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás,
c. a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések, elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,
d. a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása,
e. önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás,
f. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,
g. intézmény alapítása,
h. közterület elnevezése, emlékmű állítás,
i. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
j. a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása,
k. állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti,
l. véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdeklet önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,
m. a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, a 33/A. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés,
n. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal nem ruházhatja át.
14. §
/1/ Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható át.
/2/ A Képviselő-testület kezdeményezhet, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek az általa átruházott önkormányzati hatáskörben hozott döntést.
/3/ Az átruházott hatáskörben hozott döntésről, döntésekről, a döntést hozó(k) a képviselő-testületnek beszámol, illetve beszámolnak.
15. §
/1/ A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatás céljából:
a. intézményt, szervezetet,
b. Az 1986. évi IV. törvény hatálya alá tartozó közös vállalatot, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságot alapíthat, tagja lehet.
/2/ Az intézmény, szervezet, közös vállalat, vagy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vezetőjét a képviselő-testület a közalkalmazotti törvény, gazdasági törvény, valamint e törvényekhez kapcsolódó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával nevezi ki, vagy menti fel.
/3/ A képviselő-testület a /2/ bekezdésben meghatározott eljárásokhoz, a fenti bekezdésekben leírt jogszabályokba nem ütköző, külön részletes eljárási szabályokat, követelményeket állapíthat meg, amely tartalmazza az utasításokat, visszavonásokat is.
A képviselő-testület működése
16. §
/1/ A képviselő-testület létszáma 8 fő, amelybe a polgármester is beszámít.
/2/ Az alakuló ülést a választást követő, a törvényben meghatározott időn belül, a megválasztott polgármester hívja össze. Az alakuló ülést a korelnök nyitja meg, valamint vezeti az alakuló ülést, a polgármester esküjének letételéig.
/3/ Az alakuló ülésen dönteni kell a polgármester illetményéről, ha társadalmi megbízatásban választották meg, tiszteletdíjáról.
/4/ Ha az alakuló ülésen az alpolgármestert is megválasztják, tiszteletdíját is meg kell állapítani.
17. §
/1/ A képviselő-testület minden hónap utolsó csütörtökén ülést tart. A testületi ülések kezdő időpontja 1730.
/2/ A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó ülései Cégénydányád, Dózsa Gy.u.2. szám alatt, hivatali helyiségében tartja.
/3/ A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatt ülésszüneteket minden év július 01-jétől - július 31-ig állapítja meg.
/4/ A /3/ bekezdésben meghatározott időpontban a képviselő-testület ülése csak rendkívüli esetekben hívható össze.
18. §
/1/ A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze, az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt lehetőség szerint legalább 5 nappal írásban megkapják.
A nyilvános ülés meghívóját a kézbesítési időpontjában az Önkormányzat hirdetőtábláján Cégénydányád, Dózsa Gy. u. 2. sz. alatt is ki kell függeszteni.
/2/ A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt, a helyben szokásos módon – hirdetőtáblán, hangosbemondóval, kábel televízió útján - nyilvánosságra kell hozni.
/3/ A polgármester az azonnali halaszthatatlan döntést igénylő feladatok ellátása érdekében a megválasztott képviselők felének, a megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének kezdeményezésére, rendkívüli ülést kell összehívni.
/4/ A rendkívüli ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó.
Ennek érdekében bármilyen értesíti mód igénybe vehető, a sürgősség okát közölni kell, az írásbeliségtől el lehet tekinteni.
/5/ Az előterjesztésnek tartalmazni kell:
a tárgy pontos meghatározását, annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már napirenden,
ha a témakör korábban napirenden szerepelt, milyen döntés született, a meghozandó döntés indokainak bemutatását, a végrehajtás stádiumát,
ha az előterjesztéshez szakértői vélemény, vagy egyéb közgazdasági számítás szükséges, a szakértői véleményt, számítást,
rendelet-tervezetet vagy határozat javaslatot, az egymástól világosan elhatárolt alternatív döntések lehetőségeit,
határidő megjelölését, végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezését, előterjesztő nevét.
19. §
/1/ A képviselő-testület ülését össze kell hívni:
a. a települési képviselők egynegyedének /2 fő/
b. a képviselő-testület bizottságának indítványára.
/2/ Az ülésre meg kell hívni:
- a képviselőket,
- a körjegyzőt,
- a napirendi ponttal érintett intézmények, vállalatok vezetőit,
- akit a polgármester külön megjelöl,
- a helyi társadalmi szervezetek és önszerveződő körök képviselőit, amelyek az illetékes biróságok által nyilvántartásba vannak véve
/3/ A társadalmi szervezetek, önszerveződő körök képviselőivel a kapcsolatot a polgármester tartja.
20. §
/1/ Az előterjesztés történhet írásban vagy szóban.
/2/ A szóban történő előterjesztés napirendi pontját azonban a meghívóban fel kel tüntetni.
/3/ Kizárólag írásban kell előterjeszteni:
a. önkormányzati rendeletalkotás,
b. intézmény, vállalat alapítása, átszervezése,
c. helyi népszavazás kiírása,
d. hitelfelvétel,
e. társulások létrehozása, csatlakozása és kilépés tárgyában,
f. intézmények, vállalatok, szervezetek vezetőinek kinevezése tárgyában.
21. §
/1/ A képviselő-testület ülése nyilvános, azonban az Ötv. 12. § /4/ bekezdés a. pontja, valamint a képviselő-testület határozata szerint az Ötv. 12. § /4/ bekezdés b. pontja szerint zárt ülést kell tartani.
/2/ A zárt ülésen csak:
- a képviselő-testület tagjai, polgármester,
- a körjegyző vagy megbízottja, jegyzőkönyvvezető,
- meghívás esetén az érintett és a szakértő,
- a törvény által előírt esetekben érintett személyek köre.
/3/ Zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelybe csak:
a. a testület tagjai,
b. az érintett, vagy hivatalos megbízottja,
c. a polgármester,
d. Közigazgatási Hivatal megbízottja,
e. körjegyző és megbízottja tekinthet be
Kivéve a közérdekű, közérdekből nyilvános adat, melynek megismerését ügyfélfogadási időben a polgármester biztosítja.
22. §
/1/ A települési képviselő általános kötelessége többek között:
a. képviselő-testület, illetőleg – a bizottságokba beválasztott képviselő esetén – a bizottsági ülésen részt venni, munkájával tevékenyen közreműködni,
b. akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének bejelenteni,
c. felkérés alapján közreműködni a ténymegállapító vagy egyéb vizsgálatokban,
d. választóikkal kapcsolatot tartani, jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni,
e. tartózkodni a képviselői minőségében szerzett információ saját maga, vagy más előnyére, hátrányára történő felhasználásától.
/2/ A települési képviselőt tevékenységéért havonta tiszteletdíj illeti meg, melyet külön rendeletben kell megállapítani.
/3/ A települési képviselő az önkormányzati feladatok ellátásával a mukahelyén keletkezett jövedelem kiesésének, felmerült utazási költségének megtérítésére az 1994. évi LXIV. tv. 18.§-át kell megfelelően alkalmazni.
/4/ A képviselő, alpolgármester tiszteletdíjáról lemondhat önkormányzat intézményeinek, egyesületnek, alapítványnak tiszteletdíját felajánlhatja, utazási és egyéb költségeinek elszámolásáról lemondhat.
/5/ Ha a képviselő képviselő-testületi, bizottsági ülésen való részvételét elmulasztja, az 1994. évi LXIV. tv. 17.§ /2/ bekezdését kell alkalmazni.
23. §
/1/ Az ülésvezető – polgármester, alpolgármester, korelnök – jogosítványai:
a. megállapítja, figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést,
b. előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványról,
c. tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről,
d. beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
e. megnyitja a napirendi pontok feletti vitát, vezeti, lezárja, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
f. a vita lezárása érdekében korlátozhatja a hozzászólások időtartamát, vagy lezárja a vitát.
g. hozzászóláskor megadja, megvonhatja a szót, figyelmeztetheti a hozzászólót, ha eltér a tárgytól,
h. tárgyalási szünetet rendelhet el, az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja, vagy berekesztheti,
i. biztosítja az ülés rendjét, rendreutasítja, ennek eredménytelensége esetén kiutasíthatja, aki méltatlan magatartást tanúsít, kivéve a képviselőket.
24. §
/1/ A képviselő a ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz, írásban vagy szóban, önkormányzati feladatkörükre vonatkozóan interpellációt intézhet.
/2/ Az írásban benyújtott interpellációt, az ülést megelőzően legalább három nappal kell a címzettnek megküldeni, szóban a napirendi pontok tárgyalása után lehet közölni. Az interpelláció tárgyalására a napirendi pontok tárgyalása után kerülhet sor.
/3/ A fenti határidőn túl benyújtott interpellációra a címzett csak akkor köteles választ adni, amennyiben a döntéshez szükséges információk rendelkezésre állnak, az érintett téma előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a soron következő ülésen kell dönteni a válasz elfogadásról.
/4/ Az ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról előbb az interpelláló nyilatkozik, elutasítás esetén a képviselő-testület vita nélkül dönt.
Amennyiben a válasz elutasítást nyer, a testület elrendeli az interpelláció tárgyának kivizsgálását, kivizsgálásra bizottságot alakíthat, szakértőt kérhet fel, kijelöli a kivizsgálásért felelős személyt.
25. §
/1/ A képviselő kérdezése minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre vonatkozó tudakozódás, amely tartama szerint nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköréhez és nem minősül interpellációnak.
/2/ A kérdezés joga a képviselőket az ülés napirendjének tárgyalását követően illetik meg.
26. §
/1/ Az ülés vezetője a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön – külön vitát nyit, melynek alapján:
- az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
- az előadóhoz a képviselők, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles választ adni.
/2/ A felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, azonban a polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
/3/ Az előterjesztő a javaslatot, a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja. A vita lezárása után a napirend előadója, szakértője válaszol a hozzászólásokra.
/4/ Vita lezárása után, a határozathozatal előtt a körjegyzőnek szót kell adni, ha törvényességi észrevételét kívánja gyakorolni.
27. §
/1/ Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.
Először a módosító és kiegészítő indítványokat az elhangzás sorrendjében, majd az egész határozati javaslatot.
/2/ A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
/3/ A döntéshozatalnál az Ötv. 14.§ /2/ bekezdését vizsgálni kell.
/4/ Minősített többségi szavazat szükséges – a megválasztott települési képviselők több mint a felének - az Ötv. 15. § /1/ bekezdésében és az Ötv. 18. § /3/ bekezdésében foglaltak ügyek eldöntéséhez, kibővítve a névszerinti szavazással.
28. §
/1/ A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.
/2/ Titkos szavazás tartható az Ötv. és egyéb törvényekben meghatározott esetekben.
Titkos szavazás tartható minden olyan ügyben, amelyben a személyi jogok érdekében zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
29. §
/1/ Névszerinti szavazást kell tartani:
a. a törvények rendelkezései szerint,
b. a képviselő-testület 2/3-a,
c. a polgármester indítványára,
/2/ Névszerinti szavazáskor a polgármester felolvassa a képviselők nevét, a jelenlévő képviselők „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak.
/3/ Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást nem lehet tartani.
30. §
/1/ A képviselő-testület, vagy bizottságai üléséről jegyzőkönyvet kell három példányban készíteni, melyet a polgármester és a körjegyző ír alá, kivéve a bizottság üléseiről készített jegyzőkönyveket, amelyeket a bizottság elnöke, tagjai és a körjegyző írja alá.
/2/ A jegyzőkönyv szerkesztéséért a körjegyző felelős a körjegyzőség bevonásával.
/3/ Zárt ülésről készült jegyzőkönyv elkészítésére, a jegyzőkönyvbe való betekintésre az Sz.M.Sz. 21. § /3/ bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, míg a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet a Körjegyzőségen, és az iskolai könyvtárban.
31. §
/1/ A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell:
- az ülés helyét, időpontját,
- a megjelent képviselők neveit,
- az ülésen tanácskozási joggal résztvevők, előterjesztők, szakértők nevét,
- az elfogadott napirendet,
- kérdések, hozzászólások rövid, tartalmas lényegét, ha a hozzászóló kéri, szó szerint kell rögzíteni a hozzászólását,
- a határozathozatal módját,
- a szavazás eredményét, a határozat, rendelet szövegét,
- a polgármester esetleges intézkedéseit,
- az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, az azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat.
A képviselő-testület döntései, önkormányzati rendeletalkotás
32. §
/1/ A képviselő-testület rendeletet alkot, vagy határozattal dönt.
/2/ A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, számozott határozat nélkül dönt:
a. ügyrendi kérdésekről,
b. interpellációra és kérdésre adott válasz elfogadásáról
33. §
/1/ A képviselő-testület számozott határozatának tartalmaznia kell a testület döntését szószerinti megfogalmazásban, ha szükséges a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős nevét.
/2/ A képviselő-testület hatósági határozataira értelemszerűen – az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel a Közigazgatási Eljárási Törvényt kell értelemszerűen alkalmazni.
34. §
/1/ A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a Tv. felhatalmazása alapján – annak végrehajtására rendeletet alkot.
/2/ Rendeletet kell alkotni: az Ötv. értelmében:
szervezeti- és működési szabályzatról,
az önkormányzat meghatározott vagyontárgya, vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való bevitelről,
bizottság részére történő hatósági jogkör átruházásáról.
Önkormányzati hatósági jogkörök átruházása a KET. figyelembevételével a tárgykört szabályozó rendeletbe kell megállapítani, amennyiben az SZMSZ nem szabályozza.
/3/ Rendeletet kell továbbá alkotni:
- közterület hasznosításáról, használatáról,
- köztemető rendjének fenntartásáról, használatáról,
- helyi építési szabályzatról,
- amit a törvény rendeletben kötelezi az Önkormányzatot szabályozni.
35. §
/1/ Rendelet alkotását kezdeményezheti:
- települési képviselő,
- önkormányzat bizottságának elnökei – ad-hoc – bizottságra is alkalmazni kell,
- polgármester,
- körjegyző,
- a település társadalmi érdekképviseletei más civil szervezetek vezetői.
/2/ A rendelet-tervezet szerkesztéséről, előterjesztéséről a körjegyző gondoskodik, majd a rendelet végleges, hiteles szövegét is elkészíti, melyet a polgármester és a körjegyző ír alá, kihirdetéséről szintén a körjegyző gondoskodik, a helyben szokásos módon. Helyben szokásos módon történik a kihirdetés ha helyi hirdetőtáblán nyolc napon belül öt napra kitűzésre kerül a rendelet számának, tárgyának, címének, hatályba lépésének időpontjáról, az elkészült rendelet megtekinthetőségének helyéről szóló hirdetmény, ha a rendelet terjedelme miatt nem függeszthető ki.
Egyébként a megszerkesztett rendeletet kell kifüggeszteni.
A hatályba lépett rendeletek egy példányát a Körjegyzőségen, Könyvtárban is el kell helyezni, hogy bárki hozzáférjen. A hatályos rendeleteket a www.cegenydanyad.hu honlapon is meg kell jelentetni.
/3/ A rendeletek hatályosságának felülvizsgálatáról – szükség szerint, de legalább 2 évenként - a körjegyző gondoskodik.
36. §
Az önkormányzat határozatait külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
„Cégénydányád Önkormányzat Képviselő-testületének
…igen …tartózkodott …nem szavazatával hozott
…/200..(…hó…nap)
Határozata”
37. §
/1/ Együttes testületi ülésen a közösen hozandó döntéshez mindegyik képviselő - testületnek külön-külön többséggel hozott, egybehangzó szavazata szükséges.
/2/ Minősített többséggel hozott egybehangzó döntés szükséges:
a. körjegyző kinevezéséhez,
b. közösen működtetett intézmények vezetőinek kinevezéséhez.
38. §
/1/ Együttes képviselő-testületi ülésen kell dönteni:
a. közösen üzemeltetett szakfeladatok tárgyában,
b. közösen üzemeltetett intézmények vezetőinek kinevezésében,
c. a körjegyző kinevezésében – felmentésében –,
d. közös tulajdon tárgyához kapcsolódó kérdésekben,
e. közösen létrehozandó társulások ügyében,
f. amit a jogszabály együttes testületi döntés hatáskörébe utal.
A bizottságok
39. §
/1/ A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatainak ellátásához állandó Jogi, Ügyrendi, Illetményre Javaslatot Tevő Bizottságot hoz létre, valamint esetenként ideiglenes (ad-hoc) bizottságot állíthat fel.
/2/ A bizottságok megválasztásuk után ügyrendet készítenek.
/3/ Az ideiglenes bizottságok választásánál a bizottságok tagjainak személyén kívül a választáskor dönteni kell:
a. a feladat pontos meghatározásáról,
b. a feladat elvégzésének módjáról, időpontjáról,
c. a feladatról, vizsgálat eredményéről készített jelentés testület elé történő terjesztéséről,
d. bizottság elnökének személyéről.
/4/ A bizottságokkal kapcsolatos ügyviteli feladatokat a körjegyzőség látja el.
40. §
/1/ A bizottságok előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható -
egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott testületi szervek.
/2/ A bizottság határozat képességére és határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
/3/ A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén képviselői mandátummal rendelkező legidősebb bizottsági tag.
/4/ A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: az ülés helyét, idejét az elhangzott hozzászólások rövid tartalmát, a hozott döntést.
/5/ A jegyzőkönyv hitelesítésére az SZMSZ 30. §-át kell értelemszerűen alkalmazni.
Az elkészült jegyzőkönyv egy példányát 8 napon belül a polgármesternek vagy a körjegyzőnek át kell adni.
Polgármester – alpolgármester
41. §.
/1/ A polgármester feladatát főállásban látja el.
/2/ A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
/3/ A polgármester ügyfélfogadási rendje : hétfő: 08 – 12 óráig
kedd: 13 - 16 óráig
42. §
/1/ A polgármester akadályoztatása feloldására, feladata ellátásának helyettesítésére a képviselő-testület a polgármester által javasolt személyt a tagjai sorából, titkos szavazással alpolgármestert választ.
/2/ Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
/3/ Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el a feladatát, a polgármester akadályoztatása, távolléte esetén megilletik mindazok a jogok, amely a polgármestert megilletik.
/4/ Az alpolgármester tevékenységéről, tett intézkedéseiről beszámol a polgármesternek.
/5/ Az alpolgármester minden hónap utolsó hetének csütörtöki napján 1530-tól 1730-ig ügyfélfogadást tart.
43. §
/1/ A polgármester feladatai különösen:
- összehívja, vezeti a testületi ülést, képviseli az önkormányzatot, segíti a képviselők munkáját,
- szervezi a településfejlesztést,
- biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás és a közakarat érvényesülését,
- fontosabb, vagy a település egészét érintő döntések meghozatala előtt kikérheti a helyi társadalmi szervezetek véleményét, a képviselő-testületnél kezdeményezheti a közmeghallgatás elrendelését.
/2/ Bizottsággal kapcsolatban a polgármester:
- kezdeményezheti a bizottságok felállítását,
- felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit,
- bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottság elnökének kizárásáról, ha az ügy a bizottsági elnököt személyesen érinti.
44. §
/1/ A körjegyzőség társközségeinek polgármestereivel közösen gyakorolják az egyéb munkáltatói jogokat:
- kinevezés, felmentés, fegyelmi büntetés kivételével – a körjegyző, közösen fenntartott intézményvezetők tekintetében.
/2/ Megszervezi a társközségek polgármestereivel a körjegyzőség működésének ellenőrzését, kialakítják a körjegyző javaslatával a körjegyzőség belső tagozódását, ügyfélfogadási rendjét.
45. §
/1/ A polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a soron következő képviselő - testületi ülésen beszámol.
IV. fejezet
Lakossági kapcsolatok
46. §
/1/ A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben való részvételre az jogosult, aki a helyi önkormányzati választáson választásra jogosult.
/2/ A helyi népszavazást a polgármeternél kezdeményezheti:
a) a települési képviselők legalább ¼-e - 2 fő-
b) a képviselő-testület bizottsága
c) a helyi társadalmi szervezet vezető testülete
d) a választópolgárok 15%-a – 83 fő –
47. §
/1/ Helyi népszavazás ügyében aláírást gyűjteni (SZMSZ 49. § /2/ bekezdés) a körjegyző által hitelesített íven lehet.
/2/ Az aláírásgyűjtő ív tartalmi és formai követelményeire a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 118.§ /3/ -/5/ bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.
/3/ Nem lehet népszavazást tárgya az Ötv. 46.§ /4/ bekezdés a. b. c. pontjaiban felsoroltak.
48. §
/1/ A helyi népszavazás kezdeményezés benyújtása után a képviselő-testület lehetőleg a legközelebbi ülésén, de legkésőbb 30. napon belül határoz.
/2/ A népszavazás időpontjának kitűzésére az 1997. évi C. törvény 141.§-át kell értelemszerűen alkalmazni.
/3/ A helyi népszavazást a képviselő-testület /1/ bekezdésében hozott döntésével a lakossági fórum hatáskörébe utalhatja.
49. §
/1/ A helyi népszavazás:
a., érvényes, ha a választópolárok több mint a fele szavazazott és
b., eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
/2/ A szavazás technikai lebonyolításában a Helyi Választási Bizottság és a Helyi Választási Iroda működik közre.
50. §
/1/ Ugyanabban a kérdésben, egy évben csak egyszer lehet népszavazást tartani.
/2/ Eredménytelen népszavazás esetén a népszavazás kérdésében a képviselő-testület dönt.
51. §
/1/ Népi kezdeményezésre a képviselő-testület 30. napon belül tárgyalni köteles minden olyan ügyet, amely hatáskörébe tartozik és a településen a helyi választójoggal rendelkező állampolgárok közül 83 fő kezdeményezte.
Közmeghallgatás, lakossági fórum
52. §
/1/ A képviselő-testület az Ötv. 13. §-a alapján évente legalább egyszer közmeghallgatást tart.
/2 / A közmeghallgatáson, a lakossági fórumon felmerült kérdésekre – lehetőség szerint – helyben válaszolni kell.
Ha az ügy természetéből következően a döntéshez szakértői vélemények beszerzésére, eljárási és anyagi jogi feltételek megléte szükséges a feltételek beállta után haladéktalanul dönteni kell a hatáskörrel rendelkező szervnek, vagy tisztségviselőnek.
53. §
/1/ A képviselő-testület:
- fontosabb döntések előkészítéséhez,
- Helyi Építési Szabályzat megalkotásához,
- lakosság többségét érintő beruházások megvalósításához,
- energia hordozó rendszerek telepítéséhez,
- helyi politikai, kulturális problémák megoldásához, érdekek egyeztetésére, fórum létrehozásáról határozhat.
V. fejezet
Társulások
Körjegyzőség
54.§
/1/ Cégénydányád, Gyügye, Szamosújlak Önkormányzatok hivatali feladatait Cégénydányád, Gyügye, Szamosújlak Önkormányzatok Körjegyzősége látja el.
/2/ A Körjegyzőség vezetésére, az önkormányzatok képviselő-testületei, együttes testületi ülésen, minősített többséggel hozott, egybehangzó határozatával, pályázat alapján, jogszabályokban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő körjegyzőt neveznek ki, határozatlan időre.
A pályázat beadásának határidejére legalább a közlöny megjelenését követő 30 napot kell biztosítani. A benyújtott pályázatot, a határidő lejártát követő 30 napon belül tárgyalják a Képviselő - testületek.
/3/ A körjegyzőség önálló számlaszámmal rendelkező jogi személy.
55. §
/1/ A körjegyzőség működési költségeihez a települések önkormányzatai lakosságarányosan járulnak hozzá.
56. §
A Körjegyzőség hivatali rendjét a körjegyzőség ügyrendje tartalmazza.
Az Önkormányzat társulásai
57. §
/1/ Társulási megállapodás (a továbbiakban megállapodás) helyi önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület hivatala ügyintézője államigazgatási feladat- és hatásköre ellátására köthető.
A megállapodást a polgármester és a jegyző írja alá.
/2/ A helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettségét nem érinti a társulás létrehozása.
VI. fejezet
Az önkormányzati gazdálkodás
58. §
/1/ Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet / vagyon rendelet / határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, és az azokkal való rendelkezés feltételeit, valamint azoknak a vagyontárgyaknak, vagyonrészeknek a körét, amelyeket megterhelhet, és vállalkozásba szabadon bevihet.
/2/ Az önkormányzat vagyonát az ingatlankataszter, valamint az Önkormányzat mérlege tartja nyilván.
59. §
/1/ A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
/2/ A költségvetési javaslat tartalmazza:
- a bevételi forrásokat,
- működési, fenntartási előirányzatokat,
- felújítási előirányzatokat,
- fejlesztési kiadásokat feladatonként,
- tartalékot.
/3/ A költségvetési rendelet tervezetét a körjegyző készíti el a Körjegyzőség bevonásával, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
VIII. fejezet
Záró és értelmező rendelkezések
60. §
/1/ Ez a rendelet 2008. április 15-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg az 5/1995 (VI.12); 5/2003 (V.06); 7/2005 (X.24) rendeletek hatályukat vesztik.
/2/ Az önkormányzat szervezetének és intézményeinek működésével az e rendeletben nem szabályozott kérdésekre az Ötv.-t, a polgármesterek és helyi képviselők választásáról szóló törvényt, a hozzákapcsolódó végrehajtási rendeleteket, egyéb törvényt és kormányrendeletet, önkormányzati rendeleteket kell értelemszerűen használni.
Cégénydányád, 2008. március 27.
………………………………….. …………………………………..
Kormos Gyula Dr. Smajda István
polgármester körjegyző
Záradék. A rendelet 2008. április 03-án 5 napra a helyi hirdetőtáblán kifüggesztésre került.
Cégénydányád, 2008. április 3.
…………………………………
Dr. Smajda István
Körjegyző
CÉGÉNYDÁNYÁD ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
5./2008.(IV.03.)
Rendeletének
1. számú melléklete
Polgármester: Kormos Gyula
Alpolgármester: Kertész Józsefné
Helyi képviselők: Csatári Zoltán
Csepely Zsigmond
Juhász Bertalan
Királyné Bodó Klára
Nagy György
Ritli Gábor
CÉGÉNYDÁNYÁD ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
5./2008.(IV.03.)
Rendeletének
2. számú melléklete
Jogi Ügyrendi, Illetményre Javaslatot Tevő Bizottság
Bizottság Elnöke: Királyné Bodó Klára
Bizottság Tagjai: Nagy György
Juhász Bertalan
A bizottság hatásköre:
- polgármester, alpolgármester, képviselők vagyonbevallásával kapcsolatos feladatok ellátása
- polgármester illetményének, alpolgármesterek tiszteletdíjának megállapítására javaslattétel
- képviselő-testület tagjai tiszteletdíjának megállapítására javaslattétel
- a képviselő-testület hatáskörébe tartozó titkos szavazások lebonyolítása
- rendelet alkotásra, módosításra javaslattétel,
- amit a képviselő-testület a hatáskörébe utal
|
|
|
 |
|
|
|
