Loading...

V. SzamosFeszt Program

szamos-2016-1

Orvosi Rendelő

Cégénydányád Orvosi Rendelő

Telefonszám: + 36 44 300 379

Turisztikai Konferencia

Adj Isten Szatmárban Turisztikai Konferencia

 

PROGRAMOK

Cégénydányádi Óvoda

 

 

 

cimer

A település

 

A Szamosháton fekvő ikerfalu valójában már a múlt század közepére összeépült, majd 1912-ben hivatalosan is egyesült. Cégény és Dányád akkor kapta a mai nevét. CÉGÉNY településneve valószínűleg a Cege, Szege személynév -n kicsinyítőképzős változata. Töve a magyar "szeg" köznévvel azonos, jelentése szeglet, kanyar. (Más feltevés szerint a Cege=halászszerszám nevéből eredeztethető.) DÁNYÁD nevét eredetileg Damjan alakban említik, vélhetőleg a Damjan szermélynévből származik, s csak másodlagosan járult hozzá a -d végződés; mások a szláv Damjani=a Don emberei helynévből eredeztetik. Régészeti leletek igazolják, hogy a település középkori monostora a Szamos partján állt. A folyó bal partján talált cserépleleteket a debreceni Déry Múzeum őrzi. Cégény első írásos emléke igen korai, 1181-ben írták össze a Szent Szűz tiszteletére szentelt monostorát. A Kölcsey nemzetség legrégibb falva. A monostort a család őse, Kölcseí alispán alapította. 1289-ben már hiteles helyként tatották számon. A XIV-XV. században a falu továbbra is Kölcsey tulajdon, a nemzetség temetkezési helye. 1417-ben a Domahidiak minden lakóját ingóságaikkal együtt áttelepítették Dányádra. A XV. századtól több család osztozott tulajdonlásán (Matucsnai, Báthori, Drágffy). A XVIII. században legnagyobb birtokosai ismét a Kölcseyek, majd a XX. században a báró Kende család tulajdonába került. Dányád birtokosai a XV. században kétharmad részben a Kölcseyek, egyhermadát a Domahidiek bírták. A későbi századokban földbirtokosai a Kölcsey-Kendék. Mellettük több család szerzett résztulajdont.

Az állandó lakosok száma 723 fő. Ritkán lakott településnek számít, népsűrűsége: 57,4 fő/km2. Belterülete 400 ha, külterülete: 1270 ha. 8 utcája van: Rákóczi, Petőfi S., Dózsa Gy., Zrínyi I., Kossuth L., Ady E., Arany J., Kölcsey F.

Címer


A község címere azonos volt Kende báró - a falu évszázadokon át tartó urának - címerével. A jelkép családi motiváció volt elsősorban. A rendszerváltás után a képviselő-testület már így nem akarta elfogadni, újat pedig több mint 5 év elteltével tudtunk készíttetni, ami részben megtartotta a településre jellemző motivációkat és azokat melyek Kende báró családi jelképei voltak kimaradtak. Így az 1990-94-es és 94-98-as képviselő-testületi döntés alapján az alábbi motivációkat találta: a címer felső része jelzi a központi hatalmat, mint a Magyar Köztársaság címerében fellelhető jelképek. Az oldaldíszítés a sárkány kivételével megmaradt. A településen lévő és szakemberek által is értékesnek ítélt arborétum a 3 platán levél. A lakosság fő megélhetési formája a mezőgazdaság, ezt jelöli a zöld mező, a hullámos rész pedig a falut körülölelő Szamos folyót.

Református templom

Czégény község birtokát az 1170-es évek végén Kölcse ispán kapta királyi adományként Szatmár vármegye más területeivel együtt. Ő építette fel a Czégényi monostort. Egy 1181-ből származó írásos emlék bizonyítja, hogy a Szente – Mágócs nemzetség által alapított, a Szent Szűz tiszteletére szentelt monostor állt a templom helyén.

1344-ben Nagy Lajos király a czégényi monostor előjogát a Kölcsey nemzettségnek adományozta.

Dányádot az 1416-tól a Domahidy nemzetség bírta, az évszázadok során több földbirtokos család tulajdona volt.

A reformáció a Kende és Drágffy család párfogása alatt erősödött meg az ikeregyházban. A Kende család még rekatholizálása után is pártfogója volt az egyháznak. 1696-ból származik az első írásos feljegyzés arról, hogy a templom református lett.

A két falu között 1797-ben emelték a késő barokk eredetű templomot. Az előzetes kutatások arra engednek következtetni, hogy az építés során felhasználták a XIII. századi ősi templom falait (amely a volt czégényi monostor is lehetett). Az épületen 1863-ban végeztek komoly átalakításokat, és ekkor bővítették ki a korábbi fatorony helyett egy négyszögletű homlokzati toronnyal. A romantikus stílusban történt átalakítást Nagyváradi Ajtay Sámuel jószívű adományából fedezték. Az ő adománya volt a templom közepén álló díszes Úr Asztala is. A pártfogó emlékét a mai napig őrzi a templom belső falán elhelyezett címeres márványtábla.

A gyülekezeti éneklés kíséretét hét évtizeden át szolgálta a toronnyal szembeni karzaton elhelyezett 1912-es Riegel orgona, amelyet a gyülekezet 2 éve felújíttatott. Így 2009. május 20-án ismét halhattuk gyönyörű hangját.

A templomkertben nyugszik Váradi Ajtay Károly és Antal, síremléküket késő klasszicista stílusban, 1843-ban emelték.

A templom tetejét a viharok megrongálták, így most a gyülekezet következő nagy célja, hogy jótékonysági hangversenyt szervezve összegyűjtse a pénzt a felújításra. A gyülekezeti terem egyik szobája immár több éve az ifjúsági bibliaórák helyszínéül szolgál. Itt megtekinthető több tabló is a gyülekezet életéről.

 

 

Cégénydányádi Kastélypark

A kúriát Kende Zsigmond építtette 1833-ban, klasszicista stílusban. A földszintes épület impozáns, különleges homlokzatkialakítással készült. A homlokzatot Kölcsey Ferenc ide írt verssorai ékesítik:

"Alkota munkáskéz engem; s a szőke Szamosnak

partjain a költő lát vala s zenge felém:

Ház, örökülj; s vídám békével tartsad öledben

gazdád, s gyermekeit, s hív unokái sorát"

A kastély különlegessége fehér faragott kőből épült főbejárata, valamint boltozatos megoldású előcsarnoka.

A parkba belépve, mindjárt a kastély előtti előkertben csodálatos vérbükkök (Fagus) bordós lombkoronája fogadja az ide érkezőt.

Azonban az igazi különlegesség a kastély mögötti tisztáson található: Egy közel 160 éves, 25 méter magas, hatalmas lombkoronájú juharlevelű platán uralja a tisztás közepét. A közel 7 méter átmérőjű fa három törzse fonódik egybe, hosszan kinyúló ágait rudakkal támasztották alá, így védve a leszakadástól. Az óriás platán azonban nem egyedüli itt 690 cm törzsátmérőjével. Rajta kívül még van itt egy 534 cm, egy 449 cm, és egy 487 cm törzsátmérőjű példány is.

A platánoktól kissé távolabb áll egy 180-190 cm körátmérőjű 12 m magas tiszafa is. De a parkban rajtuk kívül több termetes öreg fa található, 388 cm körátmérőjű szelídgesztenye, 365 cm körátmérőjű lepényfa, 235 cm átmérőjű páfrányfenyő, vadgesztenyék, és egyéb öreg fák is.

A varázslatos hangulatú angolkert a II. világháború utánra szinte teljesen elpusztult. Az ínséges időkben a környékbeliek olyan fákat is kivágtak, melyekből az egész országban is csak az az egy példány volt.

A közben 18 holdra zsugorodott park az 1970-es nagy árvíz idején újabb nagy megpróbáltatásokon ment keresztül. A még megmenekült, sarjadásnak indult fái szinte a végleges pusztulásnak voltak kitéve, mivel a lakosság ide menekítette állatait az áradás elől.

A park rekonstrukciójához 1984-ben kezdtek hozzá, számba véve a megmaradt növényzetet, mely így is lenyűgöző szépségű.

Az óriási platánok, vérbükkök, a tulipánfa, a vörös tölgy, a több mint 100 éves páfrányfa, a liliomfa, a mediterrán hangulatú szelídgesztenyék, a sok tűlevelű borókafenyő, feketefenyők, a törökmogyoró, a kaukázusi szárnyasdió, a fák alatt itt-ott megmaradó erős, édeskés illatú jázminbokrok, a szabdalt levelű, piros termésű fürtösbodza, a fák alját tavasszal ellepő téltemető, melynek Magyarországon itt található a legnagyobb összefüggő utánozhatatlan látványt nyújt az ide látogatóknak. Nemrég megjelentek a mókusok is, amik egyre nagyobb számban vannak jelen, és igen közel engedik magukhoz a látogatókat. A parkot az Alföld egyik legszebb kastélyparkjaként tartják számon. Hatalmas sétákat lehet tenni, ami azt hiszem olyan élményt nyújt amit más nem igazán tud a környéken.

Növényvilága:

· Vörös tölgy (Quercus rubra) – ősszel pirosra színeződő lombjával díszíti a parkot.

· Oregoni álciprus (Chameciparis lawsoniana)

· Vérbükk (Fagus sylvatica Atropunicea) – sötétbordós lombja teszi különlegessé.

· Traxinus excelsior Diversifolia

· Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) – Kínában honos.

· Lepényfa (Gleditsia triacanthos) – hosszú, szúrós tüskéi, és lecsüngő termései teszik érdekessé.

· Tulipánfa (Liliodendron tulipifera)

· Pinus stobus

· Juharlevelű platán (Platanus hybrida)

· Mocsári tölgy

· Lombhullató mocsári ciprus – a Szamos közelsége miatt különössen nagyra nőtt.

· Egylevelű kőris

· Közönséges tiszafa (Taxus baccata)

· Aesculus hippocastanum

· Szelídgesztenye (Castanea sativa) – a parknak mediterrán hangulatot kölcsönöz.

· Kaukázusi szárnyasdió

· Török mogyoró

Fenyőfélék közül:

· Kolorádói fenyő (Abies concolor)

· Duglászfenyő

· Normann fenyő

· Vörösfenyő – lombhullató, vörösses törzse messziről világít a tájban.

· Közönséges jegenyefenyő

· Görög jegenyefenyő

· Kaukázusi lucfenyő

· Simafenyő (Pinus strobus)

· Erdei fenyő

· Feketefenyő (Pinus nigra)

· Virginiai boróka (Juniperus virginiana)

Bokrok:

· Szabdalt levelű bodza (fürtösbodza) – piros, fürtös termésével díszít.

· Kisvirágú vadgesztenye

· Kecskerágó – ősszel díszít pirosas termésével.

· Jázmin – virágzásakor erős, édeskés illattal árasztja el a kertet.

· Alkörmös

A fák, bokrok alatt:

· Téltemető – sárga virága kora tavasszal lepi el a parkot.

Trianoni emlékmű

Községünkben fontos a történelmi események emlékének őrzése és az előttük való tisztelgés. Ezért 2010 júniusában a Szatmári „Szőke Szamos” Egyesület emlékművet állított, melyen nemzetünk történetének három sorsfordító eseménye egyszerre jelenik meg. Az Egyesület elképzeléseit Henry Schorno, szobrászművész öntötte művészi formába. Az emlékmű egy ősi portán áll, amelyen található családi ház az 1840-50-es években épült, ezzel a legrégebbi épületek közé tartozik. Emellett az emlékmű mellett még található az első, második világháborúban elesettek emlékére és a ’48-as szabadságharc emlékére állított emlékmű is a cégénydányádi emlékparkban.

 

Hagyományőrzés Cégénydányádon

Több régi tevékenység művelői is megtalálhatóak nálunk.

Vannak idősebb férfiak, akik a mai napig remekül játszanak hangszereiken. Évek óta számítani lehet rájuk egy-egy összejövetelen, ünnepségen, ahol játékukkal mindig megadják a jó hangulatot. És a végén egy össznépi éneklés veszi kezdetét. Szarka Lajos és Korponai Béla a hegedűjátékukkal okoznak mindig nagy örömet a környezetükben élőknek.

Bíró Miklós a ma már igen ritka hangszeren a tangóharmonikán játszik gyönyörűen még mindig. Gyermekkorukban sajátították el hogyan is kell játszani ezeken a hangszereken és azóta sem unták meg és előszeretettel viszik hangszereiket a falu rendezvényeire.

Barabás Ferencné még mindig serényen szövögeti szövőgépén a szebbnél szebb szőnyegeket, amelyeket mostanában inkább családtagjainak ajándékoz. Gyermekkorában elsajátította a szövőgép fortélyait, és még mindig előszeretettel használja, ha ideje és egészsége engedi.

Újonnan alakult az idősek klubja. Hetente egy délután összegyűlnek a nyugdíjasok, idősek egy kis klubhelyiségben. Itt az asszonyok varrnak, hímeznek, horgolnak különböző terítőket, könyvjelzőket, kis apró ajándékokat. Közben beszélgetnek, felidézik a régi emlékeket, vagy ha a zenészek is ott vannak, akkor előszeretettel énekelnek régi és új nótákat egyaránt. A készített műveket bárki megtekintheti, ha ellátogat hozzájuk. A közeljövőben hagyományos házi csigatészta készítésére készülnek, illetve szeretnének különböző rendezvényekre is eljárni. Ezzel hirdetve Cégénydányád lakosainak összetartását és felhívni a figyelmet kisfalunkra.

 

Facebook