| |
A település
Történelem
A Szamosháton fekvő ikerfalu valójában már a múlt század közepére összeépült, majd 1912-ben hivatalosan is egyesült. Cégény és Dányád akkor kapta a mai nevét. CÉGÉNY településneve valószínűleg a Cege, Szege személynév -n kicsinyítőképzős változata. Töve a magyar "szeg" köznévvel azonos, jelentése szeglet, kanyar. (Más feltevés szerint a Cege=halászszerszám nevéből eredeztethető.) DÁNYÁD nevét eredetileg Damjan alakban említik, vélhetőleg a Damjan szermélynévből származik, s csak másodlagosan járult hozzá a -d véződés; mások a szláv Damjani=a Don emberei helynévből eredeztetik. Régészeti leletek igazolják, hogy a lelepülés középkori monostora a Szamos partján állt. A folyó bal partján talált cserépleleteket a deberedeni Déry Múzeum őrzi. Cégény első írásos emléke igen korai, 1181-ben írták össze a Szent Szűz tiszteletére szentelt monostorát. A Kölcsey nemzetség legrégibb falva. A monostort a család őse, Kölcseí alispán alapította. 1289-ben már hiteles helyként tatották számon. A XIV-XV. században a falu továbbra is Kölcsey tulajdon, a nemzetség temetkezési helye. 1417-ben a Domahidiak minden lakóját ingóságaikkal együtt áttelepítették Dányádra. A XV. századtól több család osztozott tulajdonlásán (Matucsnai, Báthori, Drágffy). A XVIII. században legnagyobb birtokosai ismét a Kölcseyek, majd a XX. században a báró Kende család tulajdonába került. Dányád birtokosai a XV. században kétharmad részben a Kölcseyek, egyhermadát a Domahidiek bírták. A későbi századokban földbirtokosai a Kölcsey-Kendék. Mellettük több család szerzett résztulajdont.
A jelen
Az állandó lakosok száma 723 fő. Ritkán lakott településnek számít, népsűrűsége: 57,4 fő/km2. Belterülete 400 ha, külterülete: 1270 ha. 8 utcája van: Rákóczi, Petőfi S., Dózsa Gy., Zrínyi I., Kossuth L., Ady E., Arany J., Kölcsey F. A népesség alakulásának bemutatását a Melléklet címü munkalap 1-2. számú mellékletei tartalmazzák. Jelenlegei beruházásai: Bányató, pihenőpark kialakítása, területrendezési terv készítése, közvilágítási hálózat korszerűsítése, kábel televíziós hálózat kiépítése, stb.
A község bemutatása
Éghajlata a mérsékelten hűvös és mérsékelten meleg öv határán fekszik. Az évi napsütéses órák száma l960-1970, a csapadék összege 650-670 mm. Az uralkodó szélirány az északi, második helyen a déli.
Szobrok, emlékművek
Kende Zsigmond az 1830-as években építtette a cégénydányádi kastélyt klasszicizáló stílusban. A jelenlegi park eredetileg a Szamos ártéri területe volt   galériaerdőkkel és igen kedvező ökológiai feltételekkel. Az 1800-as években új növényfajok kerültek a kertbe. Sajnálatos, hogy ahírneves Kende-park nemcsak a II. világháborúban, hanem az azt követő időszakban is jóvátehetetlen károkat szervedett. A cégénydányádi parkot l954-ben nyilvánították védetté Jávorka Sándor, Ormos Imre, Nyékes István és Papp József javaslatára. 1945 után a főépület a Művelődésügyi Minisztérium kezelésébe került és gyermeknevelő otthonként működik. A gyermekotthon játszóterét közvelten a főépület mögött a parkból alakították ki. Kerítéssel leválaszottak közel 2 ha területet. A parkban való séta emlékezetes élményt nyújt, felüdítőleg hat a látogatóra. A hatalmas platánok a télen is zöld fenyők sokféle ajlakjukkal, a zöld szín különböző árnyalaival egészítik ki. Mindehhez hozzájárul a tiszta, pormentes levegő, az állandó madárdalon kívül a csend. A cégénydányádi parknak az év bármely szakában megvan a varázsa, mely minden látogatót visszatérésre késztet.
A település fekvése
Cégénydányád a Szatmári-síkságon, Nyíregyházától keletre, mintegy 80 km távolságra, a Szamos folyó jobb partján helyezkedik el. A 491-es útról Fehérgyarmatnál leágazó alsórendű úton, valamint Ököritófülpös irányából komppal érhető el. A legközelebbi vasútállomás a Mátészalka-Zajta közötti vasútvonalon Fehérgyarmaton található.
A település mezőgazdasági adati
Növénytermesztés
Kb. 20 ha vegyes gyümölcsöst telepítettek, egyébként uborkát (3 ha), burgonyát (4 ha), sárgarépát (2 ha) és főként gabonanövényeket (270 ha, főleg búzát), kukkoricát (150 ha), napraforgót (90 ha) termesztenek. Jelentős a legelőterület (10 ha).
Állattartás
A jószágállomány viszonylak kicsi. Magánszemélyek mindössze 5 tehenet, 350 birkát tenyésztenek. Szinte minden család hízlal sertést és tart baromfit.
A címer
Történet
 A község címere azonos volt Kende báró - a falu évszázadokon át tartó urának - címerével. A jelkép családi motiváció volt elsősorban. A rendszerváltás után a képviselő-testület már így nem akarta elfogadni, újat pedig több mint 5 év elteltével tudtunk készíttetni, ami részben megtartotta a településre jellemző motivációkat és azokat melyek Kende báró családi jelképei voltak kimaradtak. Így az 1990-94-es és 94-98-as képviselő-testületi döntés alapján az alábbi motivációkat találta: a címer felső része jelzi a központi hatalmat, mint a Magyar Köztársaság címerében fellelhető jelképek. Az oldaldíszítés a sárkány kivételével megmaradt. A településen lévő és szakemberek által is értékesnek ítélt arborétum a 3 platán levél. A lakosság fő megélhetési formája a mezőgazdaság, ezt jelöli a zöld mező, a hullámos rész pedig a falut körülölelő Szamos folyót.
|
|
|
 |
|
|
|
